Telep�l�st�rt�net   A telep�l�s eredetileg Ung megy�hez tartozott, csak a trianoni b�keszerzõd�s ut�n csatolt�k 1922-ben Szabolcs megy�hez. A v�ros neve k�ts�gtelen�l szl�v eredetû, azonos etimol�gi�j� a sz�kelyf�ldi Z�gon helys�g- �s foly�n�vvel, valamint a g�m�ri Zahoniska nevû falun�vvel. A XIV. sz�zadban a n�dori b�r�s�g Ung, Bereg, Szabolcs �s Ugocsa megy�k sz�m�ra �ltal�ban itt tartott t�rv�nysz�ket. Okleveleinkben gyakran szerepel neve a megyegyûl�sek r�v�n. A XV. Sz�zadban Ag�csi P�ter a f�ldesura, de 1476-ban m�r a Homonnai csal�dhoz tartozott a keleti r�sz, a Zsurkhoz tartoz� R�tka. 1658-ban a Bark�czy csal�dn�l volt z�logban. A XVIII. sz�zad v�g�n Homonnai Drugeth J�nos elcser�lte Csicseri Orosz J�nossal, egy m�shol l�võ birtokr�sz�t. A XIX. sz�zadban egy Ritter nevû nemes birtoka volt, 586 lakossal. A v�ros fejlõd�s�ben a jelentõsebb v�ltoz�st az 1800-as �vek hozt�k meg, elsõk�nt a cukorgy�r, majd a homokkotr� �s a m�sz�getõ, a hengermalom �s a fûr�sz�zem meg�p�l�s�vel. 1860-t�l k�zigazgat�silag m�r Szabolcs v�rmegy�hez tartozott. L�leksz�ma az 1870. �vi n�psz�ml�l�skor mind�ssze 885 fõt tett ki, az ezer fõt bõ t�z �v m�lva haladta csak meg. Pesti tõk�sek �s szabolcsi f�ldbirtokosok t�mogat�s�val 1872-ben vas�tvonal �p�lt Ny�regyh�za-Kisv�rda k�z�tt, majd innen Csapig, 1873 febru�rj�ban fejezte be az �p�tkez�st a Magyar �szak-Kelet Vas�t. Az akkori �llom�s f�b�l k�sz�lt, ak�rcsak a Tisz�n �t�velõ h�d. A XX. sz�zad elej�n lakoss�ga 1.267 fõ volt. �llami kisded�v�, elemi n�piskola �s �ltal�nos tov�bbk�pzõ iskola mûk�d�tt a telep�l�sen. 1919-ben a cseh megsz�ll�s k�vetkezt�ben Z�hony n�h�ny tany�j�t �s dûlõj�t /t�bb mint 800 kat. Holdat/ elcsatolt�k, s mint hat�rmenti k�zs�g maradt meg Magyarorsz�gon. A Tiszai, majd a Kisv�rdai j�r�shoz tartott. A m�sodik vil�gh�bor� bejez�sekor m�g csak jelent�ktelen, hatv�g�nyos vas�t�llom�ssal rendelkezett, mely kev�s embernek tudott munkahelyet biztos�tani. Hamarosan megkezdõd�tt a dinamikus fejlõd�s: �jj��p�tett�k a lebomb�zott hidat, a felrobbantott v�g�nyh�l�zatot, meg�p�lt az elsõ sz�les nyomt�vols�g� vas�tp�lya �s fokozatosan bõv�lni kezdett az �trak�-p�lyaudvar. A nagy sz�mban �rkezõ betelep�lõk sz�m�ra az �gynevezett Gerõ-telepen ikerlak�sok �p�ltek, melyeket 1948-ban adtak �t. Haz�nk �s az akkori Szovjetuni� k�z�tt �vrõl-�vre jelentõsen emelkedett a sz�ll�t�si �ruvolumen, mely ism�t kapacit�sbõv�t�st ig�nyelt. Az elsõ fejleszt�si program /1952-64/ eredm�nyek�nt elk�sz�lt a jelenlegi vas�t�llom�s �s az olajfejtõ. A tov�bbi n�gy fejleszt�si program r�szek�nt m�r-m�r jelen form�j�t nyerte el az �trak�, a k�zi �trak�st mindink�bb kiv�ltotta a g�pes�t�s. Meg�p�lt a tengely�tszerelõ �s az �tfejtõtelep. Az �trak� �zemkomplexum a telep�l�sen is jelentõs beruh�z�sokat hajtott v�gre, lak�h�zakat, munk�ssz�ll�t, �vod�t, b�lcsõd�t, irodah�zakat, sporttelepet, uszod�t l�tes�tve. K�zvetlen�l a m�sodik vil�gh�bor� befejez�se ut�n fahullad�kb�l �p�lt az elsõ kulturotthon, mely �jabb �s �jabb helyekre k�lt�z�tt. A jelenlegi �p�let 1967-ben �p�lt, majd t�bbsz�ri �t�p�t�s ut�n 1990-ben nyerte el mai form�j�t. 1989-ben – a kor�bbi k�rjegyzõs�gi sz�khely – v�rosi rangot kapott. Az 1990-es �vtõl az �nkorm�nyzati v�laszt�sok sor�n a polg�rmester a f�ggetlen jel�ltek k�z�l ker�ltek ki.