Vrosunk trtnete
2006.03.09. 10:54
Teleplstrtnet
A telepls eredetileg Ung megyhez tartozott, csak a trianoni bkeszerzõds utn csatoltk 1922-ben Szabolcs megyhez. A vros neve ktsgtelenl szlv eredetû, azonos etimolgij a szkelyfldi Zgon helysg- s folynvvel, valamint a gmri Zahoniska nevû falunvvel.
A XIV. szzadban a ndori brsg Ung, Bereg, Szabolcs s Ugocsa megyk szmra ltalban itt tartott trvnyszket. Okleveleinkben gyakran szerepel neve a megyegyûlsek rvn. A XV. Szzadban Agcsi Pter a fldesura, de 1476-ban mr a Homonnai csaldhoz tartozott a keleti rsz, a Zsurkhoz tartoz Rtka. 1658-ban a Barkczy csaldnl volt zlogban. A XVIII. szzad vgn Homonnai Drugeth Jnos elcserlte Csicseri Orosz Jnossal, egy mshol lvõ birtokrszt. A XIX. szzadban egy Ritter nevû nemes birtoka volt, 586 lakossal.
A vros fejlõdsben a jelentõsebb vltozst az 1800-as vek hoztk meg, elsõknt a cukorgyr, majd a homokkotr s a mszgetõ, a hengermalom s a fûrszzem megplsvel. 1860-tl kzigazgatsilag mr Szabolcs vrmegyhez tartozott. Llekszma az 1870. vi npszmllskor mindssze 885 fõt tett ki, az ezer fõt bõ tz v mlva haladta csak meg. Pesti tõksek s szabolcsi fldbirtokosok tmogatsval 1872-ben vastvonal plt Nyregyhza-Kisvrda kztt, majd innen Csapig, 1873 februrjban fejezte be az ptkezst a Magyar szak-Kelet Vast. Az akkori lloms fbl kszlt, akrcsak a Tiszn tvelõ hd.
A XX. szzad elejn lakossga 1.267 fõ volt. llami kisdedv, elemi npiskola s ltalnos tovbbkpzõ iskola mûkdtt a teleplsen. 1919-ben a cseh megszlls kvetkeztben Zhony nhny tanyjt s dûlõjt /tbb mint 800 kat. Holdat/ elcsatoltk, s mint hatrmenti kzsg maradt meg Magyarorszgon. A Tiszai, majd a Kisvrdai jrshoz tartott.
A msodik vilghbor bejezsekor mg csak jelentktelen, hatvgnyos vastllomssal rendelkezett, mely kevs embernek tudott munkahelyet biztostani. Hamarosan megkezdõdtt a dinamikus fejlõds: jjptettk a lebombzott hidat, a felrobbantott vgnyhlzatot, megplt az elsõ szles nyomtvolsg vastplya s fokozatosan bõvlni kezdett az trak-plyaudvar. A nagy szmban rkezõ beteleplõk szmra az gynevezett Gerõ-telepen ikerlaksok pltek, melyeket 1948-ban adtak t. Haznk s az akkori Szovjetuni kztt vrõl-vre jelentõsen emelkedett a szlltsi ruvolumen, mely ismt kapacitsbõvtst ignyelt.
Az elsõ fejlesztsi program /1952-64/ eredmnyeknt elkszlt a jelenlegi vastlloms s az olajfejtõ. A tovbbi ngy fejlesztsi program rszeknt mr-mr jelen formjt nyerte el az trak, a kzi trakst mindinkbb kivltotta a gpests. Megplt a tengelytszerelõ s az tfejtõtelep. Az trak zemkomplexum a teleplsen is jelentõs beruhzsokat hajtott vgre, lakhzakat, munksszllt, vodt, blcsõdt, irodahzakat, sporttelepet, uszodt ltestve. Kzvetlenl a msodik vilghbor befejezse utn fahulladkbl plt az elsõ kulturotthon, mely jabb s jabb helyekre kltztt. A jelenlegi plet 1967-ben plt, majd tbbszri tpts utn 1990-ben nyerte el mai formjt.
1989-ben – a korbbi krjegyzõsgi szkhely – vrosi rangot kapott. Az 1990-es vtõl az nkormnyzati vlasztsok sorn a polgrmester a fggetlen jelltek kzl kerltek ki. |
|